Karcolatlan a csend
éjszaka
lent és odafent
szikrázó csillagok sora
világít
s
a
sarki lámpa fényostora
csap
végig
túl az úton egészen a kerítésig
semmi nesz
kéretlen gondolatok lesben állnak
boncolgatod képeit e sötét éjszakának
lépsz
előre és hátra
útmutatásra várva
késnek az égi jelek
talán rosszul keresheted
hagyd el a világ valóságait
elvakít
holnapok sejtelme párnádhoz idomít
füleled a csend titkait
hidegben húzod feljebb takaródat
szelíd álomra vágyva
szelíd álomra vágyva
magadban mormolsz régi meséket
némán terülő ének
hódolat az égnek
ringat
karol
szárnyat növeszt benned
az
álom
valahol
pazarló éji csodák várnak
hajszálad kezedre hull
túljutsz minden kínon ostobán meghúzott határon
arcodra nyugalom tengerében kisimul.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése