Télben....

Hallgat a reggel

süket a nap

parányi pír a felhők alatt

moccanatlan tájban

madárléptek

jégfoltos világban

hó esett tegnap és kicsalt

csizmám

átázott

sálam kevés

kabátomban szél volt a bélelés

átfázva jártam az erdőt

életnek alig volt nyoma

fák halomban

sorsuk eldőlt

nem köszöntenek már tavaszt

soha

dermedt kezem ha haza érkezem a tűz fölött megmelengetem

megjöttem de nincs ki a forró teát findzsában nyújtsa

dorgáljon míg ruhámat

szárítja

guggolok 

és

kályhába rakom

összegyűrt bánatom

felcsapó lángok fénye falra tapad

idézi eltűnt arcodat

egy percre hadd legyek gyerek

égi utakról néz le rám

míg tüzet szítok

az

anyám.

 Ercsi, Kis-Duna táli képekben.