Pünkösd
Kék bársonyát az ég újra kitakarja
fodros felhők gyülekeznek cseppektől terhesen
harsona zeng
éledő szélben
még
ma
elidőzik itt e tavaszi lenge szerelem
zöld selymet tép szét a szél
fű
fa
virág
újra s újra
esőre vágyik
esőt remél
lomb hajlik
ág remeg
lepottyanó első korai cseresznye
feketerigó kapja fel a villanóan piros szemet
zizzenő bokor gyíkokat rejteget
játszik velem a lét
ma ismét élénkre festi
kopottá álmodott vágyak ódon keretét
fecskecsapat érkezik
könnyű balett
keringnek szállnak le s fel a folyó felett
édes ez a csend
illat és béke
kegyelemre sóvárgó szívek menedéke
simítom rózsáim szirmát
csipkézett gyűrött levelét
rózsabogár szunyókál
fel nem ébreszthetem
hangya evickél ringató harmat tengeren
égető színek
pünkösd reggelén
mind-mind köszöntenek
megannyi szépség
dicséri teremtőnk alkotó kezét
borús kedvünket elűzi mára
múló májusunk
ünnepi ragyogása.
Eljött ismét, és ez a versméltó köszöntő!
VálaszTörlésKedves Húgomasszony! Sok szép verset olvastam már Tőled, de ez közülük is kiemelkedik.
VálaszTörlésHiába, no... akit a Szentlélek kiáramló szele meglegyintett...
Kézcsók és üdv:
Sanyi