HÁLA

 Fecskék

százszámra

zsibognak

repdesnek

leszállnak

a

vén

fenyő csúcsára

gyorsan megpihennek

keringő társakkal

vígan csivitelnek

s

folytatódik

fel

le

leszáll

röppen

csivitel

és

új erősre kap...

Ömlik

zuhog

szakad

sötét fellegek

ontják

várva-várt áldásukat. 

Ághegy billeg a szélben

helycserés támadás

 pehelykönnyű testek

minden egy villanás.

Fel és le

még

ezerszer

míg

zuhognak a cseppek

madárszívnyi hála

fekete seregek

méregzöldbe vesznek.

 

Vállam eső mossa

bőröm kényezteti

madarakat hallok

hálákat zengeni.

 

Kopár kert

haldokló bokrok

perzselt levelek

fűtorzsák közt

éhes rigó ázva magokat keres.