Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2021. november 17., szerda

ÓLOM

 

 


Ólom

szürke ég

ólom

szürke part

vadlúd csapat

távol a világ zajától

ácsorog

víz alig

pocsolya lett a tó

unatkozó sirályok és varjak

tó peremén jéghártyán matatnak

fény sehol

szív szurkáló ez a színtelenség

nehezen borul ránk az égi fátyol

vergődő csendek távoli neszekkel összekeverednek

 nem erre vágytam

fázósan

összehúzott kabátban indulok

s

megbotlok a hatalmas fák

levetett

rézvörös

 ruhakupacában...  

/Tata - tó/ 

 





 

 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése