Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2021. december 6., hétfő

Mese nincs! Vagy mégis? MESÉLJ MÉG ...

 2020-ban írt gondolatok és néhány "papírra vetett" mese olvasható itt...

Emlékeim között ma megelevenedik egy arc, egy kedves ismerős olvasóé, aki szerette írásaimat, s aki ma már fentről figyeli, hogy megmaradt e meseíró kedvem?!

Drága B. A ott fenn! Ígérem leírom a fejemben mocorgó legújabb történetet is!

 

Mese nincs!
Virgács is csak ez a régi, kopottas van.
Pedig napok óta, hajnalonként azon dolgoztam, hogy mese is legyen. Régi mese új köntösben, és benne olvasható valamennyi, eddigi történetem.
Talán 15 éve, vagy annál is régebben mondtam el az elsőt...
Várakoztunk a gyerekekkel és a szédült izgalom eluralkodott rajtuk. Izgés-mozgás, zsivaj töltötte be a csoportszobát, s egyre feszültebben vártuk, hogy végre hozzánk is bekopogjon.
Múlt az idő, némely "renitensek" már-már a csillárra másztak volna, ha nem neon armatúra világított volna a terem plafonján.
Akkor jött az ötlet, s a történet a Mikulás segédeiről...
Mondhatni odaragasztottam a népséget a mesesarok szőnyegéhez.
Azt hiszem senki sem várta csendesebben a Mikulást., mint mi.
Találgatták, vajon tényleg igaz lehet, hogy a krampuszok szenet tesznek a zsákba csokoládé helyett? Hogy összekeverik a neveket? És, hogy a virgács valóban arany, s a Mikulásnak három segédje van?
Azóta már több tucat mese keletkezett, később már unokáim kedvéért találtam ki új és újabb történeteket. Főhőseim ma is azok a krampusz gyerekek, akik valamikor, valahol nagyon messze a Mikulás segédei voltak. A kor velük nem halad, hiába futottak el az évek, ők ugyanazok a huncut kis legények, mint 10-15-20 évvel ezelőtt. Bezzeg ez nem mondható el rólam, napról, napra romlóban az emlékezet, már nem is tudok felidézni minden esetet, amik róluk szól, velük megtörténhetett. Így hát az utolsó morzsákat összeszedegetem, a régi történeteket új színekkel színesítgetem. Ha futja még a nekem kiszabott időből mesekönyv lesz, amiben a krampuszok csetlenek, botlanak, s a Mikulás sem marad az a távoli, megközelíthetetlen alak. A meseírás lassú móka, de némi türelem talán megéri, hogy megelevenedjenek, hibázva, bolondozva a krampusz gyerekek, és mi is visszavarázsolódva, gyermeki szívvel kövessük az eseményeket. Addig is míg minden történet felidéződik ízelítőt lesz hamarosan itt...
Ideillesztek egy régebbi szösszenetet:
 
A virgács      https://partfal.blogspot.com/2019/12/a-virgacs.html
A virgács - folyt... https://partfal.blogspot.com/2019/12/a-virgacs_30.html
 
Mikulás... https://partfal.blogspot.com/2021/12/egyet-zsakba.html
 Mesélj még...  https://partfal.blogspot.com/2021/08/meselj-meg-mama.html
 
 
 
 
 
 
 
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése