Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2021. február 23., kedd

GOMBOLAT

 


GOMBOLAT



Kigombolom a gombokat
kabát
sapka
sál
elmarad
valami tündér lebegés
visz a folyón
örvénylő körök
lágy remegés
nótáznak a túlparti fák
orrluk tágul
szabadság a vágy
fények árnyékok között
a
világ hirtelen
tavaszhoz öltözködött
itt nap nevetgél hangosan
amott mély sötétek honja van
lesem az erdő szegletét
keskeny ösvényen
lépteimet zabolázza a kép
fehér szirom villan
s
csillan valami apró különös kék
közel
közel
egyre közelebb
sárba  - tócsába
rekedt jegek.
 
Térd hajlik
oda minden elkorhadt bánat
lándzsahegyeken villanó vágyak
zizzen
roppan az avar
első bimbó 
máris mindent akar
 rozsdás nehéz levélköteg
áttört vastag tél szőnyegek
harc
küzdés és  győzelem
 tavasz szül lassan új életet
 neked
nekem
gondráncokat simító pillanat
hálás sóhaj
mosoly fakad
feszesre húzott patyolat ég eldugott hajlata alatt.
 
 
(muzsika)




Csillagvirág - az elsők között.
Megtört a tél...

 

 
 

4 megjegyzés:

  1. Szépséges. Valami reménység. Köszönöm. MK

    VálaszTörlés
  2. ohh, az az első kép, ahogy áttör az a gyönyörű zöld hajtás a régi falevélen, jelképezi hogy semmi nem állíthatja meg a tavaszt!
    Csillagvirág <3 szépséges, szeretem :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Megkapó pillanat! AZ élet szép, ámbár küzdelmes voltáról. Hálás vagyok érte, hogy láthatom a lét pezsdülését.

      Törlés
  3. Így bujkálnak elő a hajtások, akár a szép versek...

    VálaszTörlés