Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2021. február 24., szerda

Ma már...




Ma már nem történhet semmi rossz
homályban nyújtózó
túlparti fák közt
narancsgömb araszol felfelé
a
hóvirág is sejti már
ideje lassan végére jár
új
színek
újult életzenék
hirdetik a lét fűszeres üzenetét
zabolátlan illatok
kísérik az emelkedő napot
a
folyó most éppen apad
fűz hajlong a partok alatt
rajta fátyol
finom lenge
mintha máris tavasz lenne
 
ibolya is csatlakozik
első virág mutatkozik
kandikál sok levél közül
 
reménység

szív kalimpál
rögvest örül
 
mindenfelé szól a nóta
cinke röppen
bimbót hoz egy őrült rózsa
 
ma nem jöhet semmi bánat
hagyd eltűnni
cafatjait
a
kinőtt
ködfoltos
rosszkedvű világnak.
 

 


 

 
 
 
 


1 megjegyzés:

  1. Ahogy nagyon szépen leírtad, itt a reménység ideje, az újjászületés, a szépségek kezdete.

    VálaszTörlés