Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2021. március 25., csütörtök

Megyünk. - Tanuljunk virágul. 1

 Hooó! Virág!

Milyen jó érzés a téli szürkeségben megpillantani az első, mosolyt gerjesztő bimbót, majd virágot, pláne, ha ismerős valahonnan, akár a kertünkből, akár régebbi séták során esett meg az első találkozás. Mostanában a legjobb időtöltés és feltöltődés számomra a gyaloglás. Menéseim során ismert és ismeretlen növények jelzik, hogy van mit felelevenítenem, tanulnom a vadvirágokról. Az én világom Közép-Magyarország, Duna part, s leggyakrabban az ártéri erdőkben kilométerezek. Mivel az ismétlés a tudás édesanyukája - kezdenék egy tavaszi sorozatot vadvirágok a környéken témakörben.

Csacskaság lenne azt a tévhitet továbbra is fenntartani, hogy a hóvirág a tavaszt jelző virág, valamiféle jel arra nézvést, hogy nem sokára itt a tavasz, talán illúzióromboló, de NEM a tavasz hírnöke. Kiskertemben, uszkve 2 méterre tőlem, az üvegen át lesem decemberi megjelenését, melyet hosszas vita előz meg, tudniillik mikor is nyílik ki az első hóvirág minálunk?!

Azt is mondhatnám, hogy János virág, mert többnyire János napon látom meg az első bimbót, azaz karácsony körül már jelez valamit, de hogy nem a tavaszt, abban megegyezhetünk. Környékünkön az erdei életet élő szépségek megjelenése, február elejére, közepére tehető. Most, hogy március végén is az eget gyakran takarják fellegek, az éjszakai fagyok sem ritkák "Ök" nagyon jól bírják a gyűrődést. A kertből úgy két hete eltűntek a virágok, a levelek megerősödtek, aztán egy kis idő múlva ők is átadják majd a helyüket, a hagymák pedig annál jobban tudnak fejlődni, minél kevesebb virágot téptek le a "virágkedvelő" kezek. Az erdőben más a helyzet, később élednek és tovább maradnak. Mostanában minden utamon elköszönök tőlük, abban a hitben, hogy ez már az utolsó találkozás, de neeeem... A héten még mindig pompázatosan fehér virágszőnyeg mentén szeltük át a túlparti erdőt. Ámbár némely szirmon már az elmúlás foltjai is megjelentek.

És néhány hete megjelentek a kékek. Békés az egymás mellett élés, a szépség egyre fokozódik a vad világban. 

Szóval felénk - Duna part, ártéri erdő - első a HÓVIRÁG !

Idézem: "A hóvirág az amarilliszfélék talán legismertebb növénynemzetsége. Huszonegy fajuk él, melyek a Pireneusoktól, Közép- és Dél-Európán át, a Kaszpi-tóig, illetve a Közel-Keletig találhatók meg. Közülük a legkülönlegesebb faj Görögországban él s októberben virágzik"  Tudományos név: Galanthus




KÉK szépség!
Nem más, mint a csillagvirág Scilla bifolia szintúgy védett növény, mint a hóvirág!  

 Asszongya róla a wikipedia: "A csillagvirág (Scilla) a spárgafélék (Asparagaceae) családjába és a csillagvirágformák (Scilloideae) alcsaládba tartozó nemzetség. Nagyjából 90 faj tartozik a nemzetséghez.[1] Hagymás, évelő növények. Virágaik általában kék színűek, de fehér, lila és rózsaszín virágú fajok, alfajok és változatok is léteznek.[2] A legtöbb faj kora tavasszal virágzik, néhány viszont őszi virágzású." 

Megint tanultunk valamit, ki sejtette volna, hogy a hóvirág kedves parányi rokona az amarillisznek, a csillagvirág pedig a spárgafélék családjával ápol mély rokoni kapcsolatot. Megindítóan szép, az élet mindenekfelett valóságát hirdeti számomra az alábbi kép,mit sem sejtve bandukoltam az erdei úton, amikor megpillantottam. Megérte letérdelni! Vastag avarrétegen tört át a növényke, mit sem sejtettem arról ki és mi ő. Néhány nap múlva már bimbók, majd virágok késztettek arra, hogy földig hajoljak szépségük előtt, meg egy elfogadható felvétel miatt. Micsoda erő lakozik e kis növényben. Ritka szerencse ért, mert megtaláltam a fehér változatát is, kb egy a tízezerhez arányban fordul elő a túlparti, ártéri erdőben.



És itt már megjelentek a  kacér kis sárgák is...
Az enyém színek láthatók ezen a képem, hasztalan próbálkoztam, hogy  "tökéletes" képet készítsek,  jéghideg cseppek gémberítették kezeim, miközben az új jövevény selymes szirmai megállásra késztettek.
De ki is ő?! 
 
"A tyúktaréj (Gagea) a liliomfélék családjába tartozó növénynemzetség. Több mint kétszáz faja Eurázsiában, Észak-Afrikában és Észak-Amerikában honos.  A tyúktaréjok apró, kora tavasszal virágzó, hagymás, évelő növények. Leveleik erősen megnyúltak, vékonyak, lándzsásak. Virágukcsillagszerű, többnyire sárga (aranysárga vagy zöldessárga), hatszirmú, hatporzós. Biodiverzitásának központja Közép-Ázsiában és a mediterrán térségben van. Európában 23, Magyarországon 6 (a pusztai tyúktaréjjal együtt 7) faja él. Észak-Amerikában egy faj képviseli."  
 
 

Ritkább ez a hosszú szárú változat, csupán néhány tőre bukkantunk eddig. Nem túl nagy botanikai ismeretem kiegészítéséhez kell az internet - ha jól sejtem ő a sárga tyúktaréj. Kissé visszahúzódóbb életmódot folytat, vagy csak nehezebb rálelni az erdei ösvény mentén. 

Ahogy közeledik a tavasz, úgy lendülnek akcióba a többi sárgák is! Így a folytatás garantált.

Első lecke - hóvirág, csillagvirág és tyúktaréj! 

És még valami fontos tudnivaló - NE SZAKÍTSD LE!!!


 

1 megjegyzés:

  1. Az én botanikai ismereretem egyenlő a nullával. Jó, tavaszi virágként a hóvirágot és az ibolyát megismerem, de aztán ezzel nagyjából ki is merült a tudásom.Köszönöm a leckét.
    Micsoda erő van abban a kis növényben, ahogy azt a száraz falevelet átszúrta. Nagyon tetszik az a kép.

    VálaszTörlés